Cikkek

Riport Szarvas Mátyással „A végtelen kék” című doku-természetfilmről

2010, Március 11 - 08:34 | Szerző:Zahorán Ádám
szmatyi3.jpg
Fotó: Zahorán Ádám

Múlt hét pénteken mutatták be a békéscsabai Center moziban a Szarvas Mátyásról szóló portré-dokumentumfilmet. „A végtelen kék" című film a tavalyi II. Országos Kék Kör Futás legérdekesebb eseményeit osztja meg az érdeklődőkkel egy lebilincselő, közel kétórás „mozi" keretében. A filmet ezen a héten bemutatják Egerben is, a premier pénteken este 19.00 órakor lesz az Uránia moziban.


Manapság rendkívül szokatlan, hogy egy ultramaratonista teljesítménye mozivászonra kerül. Mondhatjuk úgy is, hogy úttörő vagy ezen a téren! Mikor és hogyan jutott eszedbe egy ilyen film gondolata?

No, látod, ez is egy újdonság. Csodabogárnak, őrültnek, egoistának tartják az ultrafutókat sokan, holott szó nincs erről. Arról sokkal inkább, hogy ki merünk találni, végig merünk gondolni és utána a gyakorlatban meg is merünk valósítani dolgokat, nagyon komoly célokat, amelyek mások számára felfoghatatlanok, elképzelhetetlenek. De kérdezem én: manapság a mindennapok, a hétköznapok nincsenek tele ilyen leküzdhetetlennek tűnő akadályokkal? Dehogynem. Nos, e helyzetekre adunk csupán példát, útmutatást, lelki és testi muníciót a teljesítményünkkel, az akaratunkkal, a kitartásunkkal. S hogy ezek a filmek vászonra kerülhettek? Ez a mi ötletünkön, kreativitásunkon, hitünkön múlt. S volt lám: tavaly még csak egy moziban voltunk ott teltházzal, idén már kettőben leszünk, mert hiszem, hogy Egerben is az lesz, mert az emberek vevők a jóra, a szépre ebben a kiüresedő, elértéktelenedő világban!

A film gondolata már az első Kék Kör futás előtt megszületett bennem, hiszen a „kék örökség" ápolása a véremben van. Ráadásul ez csupán a torta egyik fele, mert a másik az üzleti rész, amelyek a munkámat szolgálják, segítik azokkal a specifikus, szakmai filmekkel, amelyek a teljesítményre, a sport és az üzlet analógiájára építenek. Ezekből az elmúlt két esztendőben négy is készült, melyeket ragyogóan tudok használni a mindennapi munkámban.


Az I. Országos Kék Kör Futásodat feldolgozó film mindenféle szempontból újdonság volt. Mitől tartottatok annak a bemutatója előtt, és mitől a legújabb film vetítését megelőzően?

Az elsőnél a legnagyobb izgalmat a film hosszának a megtalálása okozta. Kérdés volt bennünk, hogy a 62 perc nem lesz-e túl sok egy dokumentumfilmhez képest, kibírják-e a nézők. Elképesztő volt a szinte egyöntetű reakciójuk a vetítés után: még órákig nézték volna... A rendező, Major Gyuszi barátom attól is nagyon félt, hogy a mai világban bejön-e 40-50 embernél több egyáltalán a moziba, főleg ilyen előadásra. Én végtelenül hittem magunkban, a témában és az ügyben, amelyet szolgálunk - nekem lett igazam. Telt házat varázsoltunk a moziba, melyen a mozi vezetője is megdöbbent.
A mostani, második film éppen ezért már csaknem kétórás és mégis fáj a szívünk: annyi csodás képet, tájat, beszélgetést kellett kihagynunk a huszonöt órányi nyersanyagból, amiért valóban nehéz a lelkünk. Este ment a díszbemutató és az ilyenkor már hamarabb fáradó nyugdíjas vendégeink mondták: még órákig nézték volna... Mindez persze annak köszönhető, hogy a rendező, Major Gyuszi barátom és a két operatőr, Thury Gábor és Csonki Béla, valóban remek munkát végeztek


„A végtelen kék" nem csupán a sportteljesítményre fókuszál, hanem gondolatokat is tolmácsol a nézők felé. Mi a fő mondanivalója ennek a filmnek?

Ahogyan a film „narrátora", mesélője, Tomanek Gábor színművész barátunk a film elején nagyon szépen megfogalmazza: gyönyörű ez a kis ország, legalábbis az, amennyi megmaradt belőle. Nagyon szép. Ez a kiinduló gondolat, ebbe ágyazódik bele úgy 10-12 percenként egy-egy mély üzenetmondat, gondolat, amelyik megjelenik a kép alján néhány másodpercre, hogy ezzel is belépjünk a nézők „aurájába" és gondolkodásra is késztessük őket. Kicsit brechti színház, mégis spontán és nem tolakodó. A befogadást pedig nagyban segíti a film története, a teljesítmény látszólagos lehetetlensége, a képek, a tájak, a rövid riportok, a beszélgetések, no és a Tangerine Dream fantasztikus zenéje közel két órán át.


A Rockenbauer-filmek hangulatát árasztotta a film a bemutatón. Mint utólag kiderült, egy véletlen hiba folytán. Tudnál erről mesélni?

Mindig kell egy sztori. Ezt most az élet produkálta. Az történt, hogy Békéscsabán a bemutató délelőttjén bementünk Gyuszi barátommal a moziba, hogy a technikussal közösen beállítsuk a hangot, a színeket, a képet. Nem két percig tartott a művelet, de miután végeztünk, nyugodtan mentünk haza és érkeztünk vissza este a díszbemutatóra. A felvezető beszélgetés után elindult a film és a mi szakavatott szemeink azonnal kiszúrták, hogy valami nem stimmel: a kék színek enyhén zöldes, a fehérek finoman rózsaszínes árnyalatban jelentek meg a mozivásznon. Próbáltunk, de már nem tudtunk „belenyúlni" a problémába, mivel utánunk azonnal egy másik előadás következett és időre kellett befejeznünk. Nem kívánom senkinek azokat a pillanatokat... Ami aztán megnyugtatott minket (már amennyire ez lehetséges volt): alig néhány nézőnek tűnt fel ez, a nagy többséget olyannyira lekötötte a sodró eseménysor, hogy észre se vette. Szerencsére...


Aki lemaradt a vetítésről, avagy jelen volt, de tetszett neki, annak örömhírrel tudunk szolgálni. A film kapható lesz DVD formátumban...

Igen, már a békéscsabai díszbemutató után nagyon sokan feliratkoztak, hogy szeretnének kapni a filmből, amelyet mi mindenki számára, aki ezt igényli, 1.500 Ft értékben utánvéttel biztosítani tudunk.
Így lesz ez az egri bemutató után is, illetve aki most kapott kedvet a film megtekintéséhez, az a következő két e-mail cím bármelyikén megrendelheti azt: szarvas.matyas@cig.eu illetve gyongyver.herzog@zentiva.hu .