Rekord létszámú nevezés, rekord létszámú célba érkező, pályacsúcs a férfiaknál, szakaszrekord a női verseny futásán. A számokat, a száraz tényeket figyelembe véve is átütő siker volt a 18. nagyatádi Ironman országos bajnokság. De ez a verseny nem csak a számokról szól. Sőt! A szervezők évről-évre szívüket, lelküket teszik bele ebbe a családias rendezvénybe. A főszervezővel, ifjú dr. Herr Gyulával erről is beszélgettem.

 

Marik Balázs: Már a verseny előtt gratuláltam a sok-sok indulóhoz. Most még egyszer megteszem. A verseny - belülről, versenyzői szemmel nézve is - ismét jól vizsgázott.

ifj. dr. Herr Gyula: Köszönjük. Ha a résztvevők így érzik, annak mi rendkívüli módon örülünk.

MB: Bíztál benne, hogy meglesz a 300 fölötti célba érkező?

HGY: 320 befutóérmet készíttettünk. Sajnos, volt néhány feladónk, de 302-en szintidőn belül odaértek a célba, és volt még egy versenyzőnk, akit az édesapám, a verseny orvosa nem vett ki a versenyből, bár a szintidőből már kicsúszott. Ez nálunk így szokás. Ha látja a sportolón, hogy rendben van, engedjük, hadd menjen.

MB: A hawaii szintidőbe még ő is belefért.

HGY: Igyekeztünk - persze nem ezzel - hawaii hangulatot varázsolni Nagyatádra. Az időjárást nem mi rendeltük ilyenre. Szeles volt, meleg, párás, a végének a lehűlt idővel, esővel. Kemény volt, na, minden elismerésem a teljesítőké. De nem csak ez emlékeztetett Hawaii-ra, hanem a sorsolás is. Nagy öröm számunkra, hogy egy amatőr versenyzőt sikerül - ha csak turistaként is - eljuttatni a sportág Mekkájába.

MB: Rendkívül jó volt látni Podlovics Tamás arcán az őszinte örömöt, a felhőtlen boldogságot, amikor megtudta, hogy ő mehet.

HGY: Ez a mi boldogságunk is egyben.

MB: Hogyan sikerült ennyi pénzt félretenni?

HGY: Mi minden évben megpróbáljuk visszaforgatni a nyereséget, hogy a versenyünk több, jobb, szebb legyen.

MB: Ezek szerint nem ebből fogsz meggazdagodni.

HGY: Nem tervezem. De senki más sem a szervezői csapatból. Mindenkinek van saját, nyolc órás állása, ezt mellette, vagy ha úgy tetszik, azon túl csináljuk. Mi nem profi versenyt szervezünk, ezt tudjuk jól. A miénk családias rendezvény.

MB: Ezzel együtt évről évre növekszik az indulói létszám.

HGY: Talán mondhatom, hogy ez igazolja a törekvéseinket. Az, egyre gyarapszik a Tízen Túliak Társasága.

MB: Péter Attila meg is jegyezte az eredményhirdetésen, hogy kíváncsi lesz rá, ki lesz az első külföldi tagja e kompániának.

HGY: Vannak már hatszoros teljesítőink a határainkon túlról is. Előbb-utóbb eljön az idő, amikor tényleg lesz külföldi TTT-nk.

MB: A vasárnapi ceremónián, amikor a sok-sok pénzdíjat osztottátok, Péter Attila viccesen kérdezte, van-e még pénzed. Kifordítottad a zsebed, mutatva, hogy már teljesen üres.

HGY: Vicc volt, és egyben öröm, hogy a jó teljesítményeket így tudjuk honorálni. Jó látni, hogy fejlődnek a magyar élversenyzők ebben a szakágban. Major Józsi nagyon szépen teljesített, és Brassay Réka futása is csodálatos volt. Legfeljebb egy kicsivel kevesebb marad a Triatád sportegyesületnek. De a működését nem fenyegeti veszély. Sőt, most, hogy augusztus 22-én, a versenyt megelőző nap átadták az új tanuszodát, új lendületet nyerhet a triatlonos élet Nagyatádon.

MB: Követésre méltó személyek, példaképek vannak szép számmal. Bozsó Zoli, Janota Zoli nagyon szépen ment az idén.

HGY: És van egy Tóth Gáborunk, Gáspár Rékánk. Az idén kivételesen nem a legjobb nagyatádit, hanem őket díjaztuk. Nagy köszönettel tartozunk ezért Theo Spillamannak. Ide nősült, rendkívül jól érzi magát nálunk, és nagy öröm, hogy ennyire szívügyének érzi a sportágat, a nagyatádi triatlonosokat. De ezt, mármint hogy rengetegen szívügyüknek tekintik a versenyünket, elmondhatom szinte minden indulóról. Mi igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy jól érezzétek magatokat, ti pedig a teljesítményetekkel, és a rendszeres visszatéréseitekkel hitet adtok nekünk, hogy amit teszünk, azt jól tesszük. A beszélgetés elején te gratuláltál. Most én teszem, hiszen hétszeres teljesítőként pontosan tudom, mi kell a célba érkezéshez.

MB: Itt engedj meg egy kérdést. Két éve kiderült, hogy sclerosis multiplex-ben szenvedsz. A kérdés, hogy vagy, nem pusztán udvariassági fordulat.

HGY: Szerencsére jól, stabilizálódni látszik az állapotom. Tudok mellette sportolni is. A szentendrei középtávú versenyen indultam, és célba is értem. Szerintem akár Nagyatádon is elindulhatnék. De nekem a pálya mellett a helyem. Kell valaki, aki az egészet átlátja, koordinálja. De azért nem tettem le végképp arról, hogy még induljak Ironman-versenyen. Rendszeresen Ironman-lottózom. Persze az idén sem nyertem, de nem adom fel. Jó lenne egyszer sportolóként eljutni a sportág bölcsőjéhez. Ha ez mégsem sikerülne, akkor talán 50 évesen, Rothban elindulok. Hiszen ott fertőződtem meg az Ironman-vírussal. Szép visszatérés lenne. De visszatérve rátok: a legnagyobb elismerésem, mindenki előtt megemelem a kalapom, aki célba ért nálunk. És persze jövőre visszavárunk mindenkit!