Steve Kirbyvel és feleségével Cindyvel

Október 2.
Délben Tamás Zsolt és segitője elindult a Lake Anna Állami parkban lévő versenyhelyszínre. A körülbelül egy órás autóút után érkeztünk meg. A versenysátrak felépítése és az előkészületek javában zajlottak. Ebből aktivan igyekeztünk kivenni a részünket.

Itt találkoztunk Steve Kirbyvel és nejével Cindyvel, akik ennek a versenynek a főszervezői voltak. Mivel láthatóan kellett a segítseg nekik, így felajánlottuk, hogy kivesszük a részünket a munkából. Narancssárga léggömböket fújtunk fel és ezeket csónakba tettük, majd az úszópályát kijelölö kötélre erősitettük fel Cindyvel, amig Zsolt egy úszásedzést tartott a tóban, melynek a hőfoka 23 fokos volt.

Már szürkült, sőt a korom sötét éjszakába nyúlt a Tripla távon indulók verseny tájékoztatója. Ezt meghallgattuk Zsolttal mivel számos olyan információ hangzott el, amire érdemes volt odafigyelni. Ezt követően egy tészta partira invitáltak minket, azonban a tészta hideg volt és íztelen, igy inkább tonhalas konzervbe fojtottuk a bánatunkat.

Nagyon sokáig úgy tünt, hogy Zsolt az éjszakát az autóban én pedig egy kölcsön kapott sátorban töltöm. Azonban kellemes meglepetés ért, kiderült, hogy az egyik versenyzőnél egy szoba két ággyal a rendelkezésünkre áll. Ilyen zürzavart kevés helyen láthat az ember. A versenyszervező egy mondatán belül is képes volt ellentmondani önmagának, egyszóval nem volt a helyzet magaslatán.

A nap legjobb eseményét az képezte, hogy Matej Markovicot és csapatát letartóztatta az FBI mivel lefényképeztek egy általános iskolát, ami szövetségi bünténynek minősül. Na ezt se gondoltuk volna.... Hosszas egyezkedés és egy nap fogda után végülis elengedték őket.

Végső soron úgy derült ki, hogy kinél és hol lesz szállásunk, hogy a Kanadai versenynek a főszervezője Michell és neje Francine (Ők tripla távon csapatként indultak) odakisértek minket. Nem ez volt az eggyetlen alkalom a verseny folyamán, hogy segitséget kaptunk tőlük.

Este kilencre érkeztünk meg a szálláshelyül szolgáló faházba, a legszükségesebbeket kipakoltuk. A női dupla távon induló Debbie Sidollal, férjével és kislányával voltunk közös faházban.

Október 3.
A triplások rajtoltak ezen a reggelen 7 órakkor. Előző este elhatároztuk, hogy megnézzük a rajtot, azonban sikerült elaludni a rajtot, igy csak fél óra késéssel érkeztünk meg. Javában tarott az úszás.

Mivel néhány fontos kelléket még be kellett szerezni igy a közeli nagyvárosba (Frederiksburg) mentünk, ami 45km-re volt a verseny helyszinétől. Innen néhány fontos telefonhívást lebonyolitottunk, mivel a verseny helyszinén se telefon se internet nem volt, az egyetlen müködő telefonfülke pedig elnyelt 2 dollárt is anélkül, hogy beszélni tudtunk volna az otthoniakkal.

Zsolt ezen a délelőttőn pihent, igy én a triplások versenyét kisértem figyelemmel. Valamint Michael Gartnerral folytattunk eszmecserét az I.U.T.A jövöjét illetően.

Délután négy órakkor megvolt a rajtszám felvétele és a bejelentkezés a versenyre, valamint felállitottuk a sátrat az asztalt illetve a székeket a frissitő pontnál. Ezt követően pedig visszatértünk szálláshelyünkre, hogy a másnapi versenyhez mindent előkészítsünk.

Este visszamentünk a versenyközpontba, ahol a duplások versenyismeretőjén részt vettünk. Itt az általános információk mellett Zsolt is kapott néhány percet, hogy segítségemmel néhány szót szoljon az általunk rendezett versenyről és a jövő évi terveinkről.

Az ismeretőt követő tészta parti elmaradt, de valahogy az előző napi étel után nem is hiányzott. Korán mentünk aludni, hiszen másnap korai kelésnek néztünk elébe.

Október 4.
Reggel 5-kor Zsolt már felkelt, hogy ellenőrizzen gondosan mindent. Fél óra alatt elkészültünk beraktunk mindent a kocsiba és elindultunk a versenyközpontba. Negyed hétkor kipakoltunk a közontba mindent, és fél hétkor Zsolt már az öltözöben volt, hogy átöltözzön. Gyorsan peregtek a percek, fél óra szinte semminek tünt. A partra kiérkezve a versenyzők üdvözölték egymást és sok sikert kivántak egymásnak.

Reggel 7:04-kor elrajtoltak a versenyzők. Az első pár kör után már lehetett látni, hogy Matej és Marcell között óriási a verseny, Matej rendkívül erős tempót diktált és a negyedik kör végére fél hossz előnyt szerzett magának. Zsolt a helyét szépen tartotta a középmezőnyben. Minden körben begyalogoltam hozzá a fordulóhoz, ahol csak derékig ért a víz, hogy frissítőt adjak neki és pár szóval bíztassam.

Zsolt az úszással a 10. helyen végzett, ezt követően szaladt átöltözni, mire én a szükséges holmikkal utolértem már félig át is volt öltözve a kerékpározáshoz. Tervezete szerint 12 óra alatt szeretne végezni a kerékpározással. Úszóruháját kimostam, mivel a tó vize rendkivül halszagú. Összeszedtem mindent és elindultam a frissítőpontra, alíg értem fel már meg is tette az első körét.

18 perces köröket tudott átlagban kerékpáron menni, egészen a 28. körig. Ekkor már beesteledett és a naplemente után szinte percenként esett 1 fokot a hőmérséklet. Nagyon nagyon fázott, így felvette legmegelebb kerékpáros felszerelését.

A 31. körbe kiállásra kényszerült, mivel rendkívül erős derékfájdalmat érzett. Guy Rossi csapatának gyógyterapeutája a segítségére volt és el tudta maszírozni az izomgörcsöt ami jelentkezett. Ez hatalmas segitség volt, mivel újból sikerült 22 perces körökre visszaállni.

A frissitők nagyon kihültek, ami nem is csoda, hiszen 4 fok volt a párás nyírkos levegő. Melegvíz és mikrohullámú nélkül nem tudtam neki melegiteni az ételeket, ami nagy gondot jelentett.

Október 5.
A központi frissítősátor elnéptelenedett, se kávé, se melegvíz. Áthidaló megoldásként a Michellhez és Francinehez mentem át, hogy kölcsön edényben kölcsön gázon vizet melegítsek amit a jéghidegre hült italhoz tudok keverni. Az ételeket pedig kiürült kólásüvegbe tett forróvízzel melengettem egy termo takaró alatt. Miután a versenyigazgatónak szóvátettem a hiányosságokat, közel 1 óra alatt tudtak melegvízet szerezni. Végülis hajnali 2:30-kor váltott Zsolt és elindult futni.

A futás közben egyenletes tempót ment, többször átöltözott. A hideg nyirkos időre jellemző, hogy 3 kört pokróccal a hátán tett meg.

Utolsó 4 körén elkísértem Zsoltot, de nem futva, hanem egy kölcsön versenykerékpáron melyet Michell adott kölcsön. Egyenletes jó tempóban tudott menni, információkat adtam neki, a helyzetéről és nagyon taktikus módon az utolsó négy körben feljött a 9. helyről a 7. helyre.

 

 

31 óra és 3 perc után 7. helyet érte el Zsolt. A célbaérkezét követően masszázson vett részt, illetve bő egy órát pihent, amig én elbontottam az ideiglenes bázist és mindent bepakoltam az autóba.

Az este folyamán részt vettünk a hivatalos díjátadón és fogadáson.

Helyezések:

1. Matej Markovic

2. Marcell Niko Heinning

3. Guy Rossi

...

7. Tamás Zsolt

 

Balról jobbra: Steve Kirby (versenyrendező), Tamás Zsolt, és Szelesi Tamás

 

Október 6.
Reggel mindent összeszedtünk szállásunkon elköszöntünk mégegyszer a többi versenyzőtől és a szervezőktől, és visszaindultunk Richmondba szállásadóinkhoz.

 

 

Az este pakolással tellt, hiszen holnap indulunk haza.